Barion Pixel
egyensulyert bt
milyen a Jó szülő

Milyen a jó szülő?

Ügyfeleimtől folyamatosan megkapom azt a kérdést, hogy milyen is a jó szülő? Ez a kérdés a tavaly nyári Alternatív Képességfejlesztő tábor után is felmerült több szülőben, miután elmondtuk nekik, hogy mit tapasztaltunk gyermekeiknél az 5 napos együttlét során.

Nem egyszerű gyermeket nevelni, különösen a mai világban nem. Ezt tapasztalom én is. Nagyon sok dolgora kell egyszerre odafigyelni, és nem tudja az ember eldönteni, hogy mikor cselekszik jól.

Susan Forward (Mérgező szülők c. könyv szerzője) szerint szüleink mentális és emocionális magvakat ültetnek el bennünk, melyek velünk együtt fejlődnek. Egyes családokban ezek a szeretet, a kölcsönös elfogadás és a függetlenség magvai. Sok más családban azonban a félelemé, a szégyené, a bűntudaté, a keserűségé és a kényszeré.

Donald Woods Winnicott brit pszichoanalitikus úgy fogalmazott, hogy a csecsemőknek, kisgyermekeknek „elég jó” anyai gondoskodásra és egy „elég jó” környezet biztosítására (itt nagy szerepet kap az apa) van szükségük az egészséges érési folyamatokhoz. Az elég jó szülő legfőbb ismérve, hogy aktívan képes alkalmazkodni gyermeke szükségleteihez, ezáltal megfelelő támaszt nyújthat a kicsi fejlődéséhez, explorációjához (Avis, Pauw és Van Der Spuy, 2009).

A mérgező szülők felnőtt gyermekeiben közös, hogy meglehetősen hasonló tünetektől szenvednek:

  • sérült önértékeléstől és bűntudattól (tudatosan vagy tudattalanul önmagukat hibáztatják azért, mert a szüleik bántották őket),
  • valamint az alkalmatlanság marcangoló érzésétől.

Ezek pedig az önutálat és a destruktív viselkedésformák előidézői.

A mérgező szülők által használt módszerek:

Tagadás

“Nincs semmi baj!” “Volt baj, de  többé nem fordul elő!”

A destruktív magatartást eljelentékteleníti. Így lehet a gyerek verőből szigorú fegyelmező.

 

Projekció

A gyermek hibáztatása:

  • olyan problémáért, amitől a szülő szenved: “Apád miattad hagyott el.” “Nagyon sokba kerül az iskolád.”
  • a saját viselkedéséért, ami az alkalmatlanságból fakad: “Rád vesztegettem a legszebb éveimet.” “Ha nem lennél most én lehetnék a vezető.”

A szülő bűnbakot keres és a gyerek kéznél van.

 

Titkolózás

A család egy zárt rendszer, ahová nem nézhet be kívülálló.

Ez tartja egyben a családot. Egy kötelék. Főleg ha veszélyben van az egyensúly.

Pl: családon belüli erőszak, ki-kit csal meg, alkoholizmus. “Kifelé azt kell mutatni, hogy minden rendben van.”

 

Szabotázs

Dráma háromszög: az alkoholista, beteg, erőszakos szülő mellett a többi családtag magára ölti a megmentő szerepét.

Ez egy kényelmes egyensúly. Javulás esetén a többi családtag tudattalan ráhatása gátolja a javulást.

 

Háromszög alkotás

Az egyik szülő a bizalmasává teszi a gyereket a másikkal szemben.

A gyerek kénytelen választani a két szülő között, ez egy állandó meghasonulásra kényszeríti.

“Ezt ne mondjuk el anyának/apának.”

A patogén család jellemzői:

  • Mérgező hiedelmek

A családi hiedelmek határozzák meg az értékeket, kapcsolatokat, szexualitást, pályaválasztást, gyereknevelést, pénzhez való viszonyt.

Érett megközelítés: “a gyerek érezze, hogy szabad hibáznia”

“helytelen szándékosan fájdalmat okozni másnak”

Mérgező: “Csak kétféleképpen lehet csinálni a dolgokat: ahogy én gondolom vagy rosszul”

  • Szabályok

Hiedelem  

A gyerek áldozza fel magát a szüleiért.                    

A gyereknek nincs joga, érzései nem számítanak.  

A gyerek ne legyen okosabb mint a szülő. 

Szabály

Minden Karácsonyt tölts velem.

Viseld el a fájdalmat. Ne legyél boldogabb az anyádnál.

Ne állj a lábadra! Ne bízz senkiben!

  • Engedelmesség

Ha megszegjük a szabályokat, akkor árulók leszünk és kitagadnak. Gyerekkorban kialakulnak a szabályok és nem tudunk kiszakadni belőle.

bettelheim

Bettelheim Bruno: Az elég jó szülő (Cartaphilus Kiadó, 2003) könyvében összefoglalja, hogy nem kell tökéletesnek lennünk, elég, ha a saját fejünkkel – ahogy szokták mondani, józan paraszti eszünkkel – átgondoljuk mire van szüksége a gyermeknek és azt megadjuk neki. Azaz elég, ha csak jók vagyunk, nem kell kíválónak lennünk.

Néhány szempont ahhoz, hogy elég jók legyünk:

  • Töltsünk vele időt! Olyan időt, amikor csak rá figyelünk. Nincs telefon, TV, csak Ő. Ha több gyermekünk van, akkor mindegyikkel külön-külön töltsünk időt, hogy érezhessék azt, hogy van amikor csak ŐK a főszereplők. Ez segíthet a testvéféltékenységet is megelőzni. Ha ez csak naponta 10 perc, akkor ez a 10 perc legyen csak az övé. Természetesen fontosak azok az idők is, amiket együtt tölt az egész család.
  • Bátorítsuk arra, hogy kifejezheti, mit gondol, kíváncsiak vagyunk véleményére. SOHA ne mondjuk, hogy hülyeséget kérdezett vagy mondott, mivel ez gátolni fogja a szabad kifejezését. Javítsuk szeretettel, és értő figyelemmel.
  • Vonjuk bele – persze életkorának megfelelően – az őt érintő döntésekbe. Ne mi döntsük el pl. hogy milyen színű legyen a szobája, vagy milyen ruhát vegyünk neki. A sok döntés eredményez egészséges magabiztosságot felnőtt korban.
  • Talán a legfontosab: legyünk következetesek. A nem az legyen nem, az igen pedig igen. Pl: ha anyuka azt mondja a gyermeknek, hogy mától pakolj össze magad után, de amikor a gyerek ezt nem teszi és anyuka összepakol, akkor mit lát a gyerek, mire gondolhat? Talán valami ilyesmi jár a fejében: „Anya mond valamit, de mást csinál. Én utálok pakolni, ő kiabál egy kicsit, én bólogatok, majd ő megcsinálja helyettem. Ez így van jól.”
  • Az is fontos, hogy a fontos kérdésekben a két szülő egységesen képviselje a “szülői” véleményt. Ne tudja a gyerek kijátszani egymás ellen a szülőket, mert ez feszültséget gerjeszthet a szülők közötti kapcsolatban, és a gyerek pedig egy olyan manipulációs mintát tanul meg, amivel felnőttként sok “pofon” érheti az életben.
  • Mindig dícsérje meg, bármit tesz is (bár ezt azért óvatosan, alapvető értékek elleni cselekedetnél ezt ne tegye 🙂 )! A lényeg, hogy sokat dicsérje. Ez egyrészt motiválja őt, másrészt erősíti önbizalmát.
  • Ha a gyermek olyant tesz, ami az Ön számára nem elfogadható, akkor ne jutalmazza a figyelmével. Figyelem az is, amikor kiabál vele, vagy megveri. Inkább játszon, vagy töltsön vele időt, így nem kell másként magára vonnia figyelmét.
  • Ne csinálja meg helyette azt, ami az ő dolga. Ha vállalta a gyermek, hogy leviszi a szemetet, akkor kérje rajta ezt számon, és ne csinálja meg helyette. Ez a következetesség mellett megtanítja számára a felelősségvállalást is.
  • Tanítsd meg, hogy hogyan kell valamit megcsinálni és utána kérd számon azt, amit ő vállalt.
  • Legalább heti 1 alkalommal masszírozza meg. Tapasztalatom szerint nagyon érintés hiányosak a mai gyermekek. Az érintésnek rendkívül fontos szerepe van az ember életében. Az érintésről cikkünket itt olvashatja.

Ezek a szempontok nem váltják meg a világot, nem is teljesek és esetleg csak irányt mutatnak. Minden helyzet egyedi, amit egyénileg kell vizsgálni, ha probléma van.

Gál Attila
Kineziológus szakértő, oktató
az IKC Professzionális kineziológusa
Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®
Lelki Kulcs tréner

OSSZA MEG CIKKÜNKET!

8 PRAKTIKUS KINEZIOLÓGIAI GYAKORLAT (e-book)

8 praktikus kineziológiai gyakorlat borító

Töltse le most és alkalmazza azonnal ezeket a praktikus kineziológiai gyakorlatokat!