érintés

Érintésterápiák

Mindannyian ismerjük a melegség, a közelség és az érintés iránti vágyat, azt a vágyat, amely nem a kéjes érintésről szól.

Egyes pszichológusok szerint a testi kontaktus, az érintés fontosabb a szexnél. “Az érintés hiánya sokkal súlyosabb lelki zavarokat okoz, mint a szex hiánya – állítja Doris Wolf német pszichológus – Sok ember, aki szexuális problémák miatt kér segítséget, tulajdonképpen csak a gyengédség hiányától szenved.” Ezt a nézetet mások is megerősítik.

A coloradói egyetem kommunikációprofesszora – Stanley Jones – a következőket mondta: “a testi kontaktus szükséglete mindig jelen van, de sajnos ezeket az impulzusokat gyakran elnyomják a társas élet szabályai”. A nyilvánosan sokan egy rövid kézszorítással vagy puszival fejezik ki szimpátiájukat. Jones megállapította, hogy a nők naponta mindössze 12x mernek megérinteni másokat, míg a férfiak 8x engedelmeskednek az érintés iránti vágynak. Angliára és Németországra is – és valószínűleg hazánkra is – igaz, hogy a testnek és léleknek egyaránt jót tevő érintést túl kevésszer alkalmazzák.

Nézzünk az érintés mögé! Milyen mechanizmusok állnak az érintés hátterében? Mitől oly fontos számunkra? Mit okozhat a hiánya?

erintester_3

Az érintés fizikai oldala

Az emberi testet 1.5-2 négyzetméter összefüggő külső takaró alkotja. Az itt elhelyezkedő idegvégződéseknek köszönhetően a bőr képes érzékelni a tapintási ingereket, a nyomást, a hőmérséklet változást és a fájdalmat. A bőr 1 cm2-én 25 szenzor közvetíti tapintási ingereket, 0-3 érzékeli a hőt, 6-23 érzékeli a hideget és 100-200 fájdalomérzékelő szenzor található. Az érzékeny ujjhegyeinkben és az erogén zónákban még ennél is nagyobb az érzékeny pontok sűrűsége.

Sok – főleg keleti – kultúrában már régóta hasznosítják ezt a tudást. Balin például fejfájás ellen nem a gyógyszerre esküsznek,  hanem a fejmasszázsra. Japánban a shiatsu masszázs az elterjedt, Kínában az akupresszúrát, akupunktúrát vetik be például fogfájás, hátfájás vagy feldagadt ízületek ellen. Thaiföldön pedig thai masszőrők kínálják a gyógymasszázst szentélyekben, kolostorokban, vagy az utcákon.

“Egy  finom  masszázs az idegpályákon keresztül bírja rá az agyat, hogy endorfint juttasson a vérbe – magyarázza Russ Beasly, a New York-i Svéd Masszázs Intézet egyik igazgatója a hatást – Ezeknek a hormonoknak köszönhetően kerülünk nyugodt,  transszerű állapotba.” Ugyanilyen jótékony hatása van minden érintésnek amit kapunk, vagy amit adunk. Megfigyelték, hogy műtétre váró betegeknek sokkal nyugodtabb és rendszeresebb volt  a  pulzusuk, ha egy ápolónő  fogta  a kezüket, vagy simogatta a homlokukat.

Mitől egyedi a tapintás?

A testfelszín valamely részének ingerlésére a bőr, illetve a benne lévő receptorok ingerületbe jönnek, majd ez az információ különböző idegpályákon keresztül a szomatoszenzoros kéregbe jut ahol valamilyen reakciót vált ki, azaz elménk válaszol az ingerre. Minden az érzékszervek felől érkező információ – a szagingert kivéve – áthalad a thalamuson mielőtt eléri a szomatoszenzoros kéreg területét. A thalamus sok funkciója között az egyik hogy szállítja az ingerületekhez a szubjektív érzelmi jelentést. Ha például valaki kiskorában sok pofont kapott, akkor nála az érintéshez fájdalmas élmény fog kötődni és nem fogja szeretni ha megérintik. Mint tudjuk a pofon nem más, mint egy gyorsan elcsattant simogatás…

Az érintés érzelmi, szociális, pszichológiai okból is nagyon jelentős szerepet tölt be.

Életünk első három évet úgy is szokták nevezni, hogy “ölelj meg” korszak. Ebben az időszakban rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű ölelést kapjon a gyermek annak érdekében, hogy bizonyos idegpályák megfelelően fejlődjenek ki. A spinotalamikus pálya jellemzője, hogy simogatás, nagyobb felületen történő érintés aktiválja, és emocionális válaszokat hív elő. Mivel ez az ősibb, jelentősége az élet korai szakaszában van és nyitottabb, jobb agyféltekés dominanciás állapotot idéz elő. A lemniszkális pálya az idegrendszer érésével fejlődik ki, és szükséges hozzá a spinotalamikus pálya megfelelő ingerlése gyermekkorban. A testi érzések megkülönböztetésére szolgál.

A miami és a washingtoni egyetemen végzett vizsgálat keretében koraszülött csecsemőket naponta háromszor negyed órán keresztül masszíroztak. Ennek eredményeképpen gyorsabban nőttek és súlyuk majdnem ötven százalékkal többet gyarapodott azokhoz a társaikhoz képest, akik egész nap az inkubátorban feküdtek. A masszírozott bébiknél az idegrendszer is hamarabb kifejlődött. Ezek a csecsemők aktívabbak voltak a többi koraszülöttnél, és élénkebben reagáltak az arcokra vagy a csörgő hangjára. Átlagosan hat nappal előbb engedték haza őket a kórházból. Emellett azok a babák, akiket életük első hat hónapjában sokat simogattak, bőven volt részük testi kontaktusban, szellemileg egyértelműen fejlettebbek voltak azoknál a társaiknál, akiket kevesebbet simogattak.

erintester harry harlow

Harry  Harlow  amerikai  pszichológus (1966) híres tézise szerint az érintés iránti éhség jóval  erősebb, mint a táplálék iránti szükséglet. Kísérleteiben két drótból készült  műanyával  nevelt  emberszabású  majom kicsinyeket. Az egyiket puha szőrrel borította be, a másik egyszerű drót volt, ennek viszont volt egy tejesüvege, amiből a bébi majom táplálkozhatott. A   majom kicsinyek  választhattak, hogy melyik pótanyához közelednek. A kutatók legnagyobb meglepetésére a szőranya nyújtotta vigasztalást választották, s inkább éheztek, illetve csak akkor mentek a tejesüveg közelébe ha nagyon éhesek voltak. Harlow kísérleteinek másik nagy tapasztalta az volt, hogy az érintés megvonása gátolja a növekedést és a társas fejlődést.

Kamasz korban már nincs akkor igény az érintésre, de mégis fontos. Iránya a szülői érintésről áttevődik az ellenkező nemhez kapcsolódó érintésre, így járul hozzá a megfelelő párkapcsolat kialakulásához. A szülői ölelési vágyakat ebben az időszakban pedig tartogassuk a családi együttlétekre.

Az érintés hiányának következményei:

  • magatartás zavarok,
  • immunrendszeri gyengeség,
  • szociális beilleszkedési problémákat okozhat,
  • végső esetben a szervezet leépüléséhez, halálhoz vezethet.

Mint láthatjuk alaptalanok az arra vonatkozó aggályok, hogy a gyerek el fog romlani, ha sokat dédelgetik. Sőt! A katonásan nevelt gyerekek frusztrálttá, agresszívvé válnak, és valószínűbb, hogy felnőttként szexuális zavar keletkezhet náluk. Sok összehasonlító vizsgálatban kimutatták, hogy a szeretetteljes, sok testi kontaktust alkalmazó gyermeknevelés összefügg a felnőttkori agresszió alacsony szintjével, a kapcsolatok emberségességével, a nők megbecsülésével, és hiánya ezek ellenkezőjével (Prescott, idézi Csányi, 1999).

Amennyiben úgy érzi, hogy akár Önnek, akár gyermekének az érintéssel kapcsolatban stressze van, nem szereti ha megérintik, rosszul az esik az érintés, egyenesen irtózik tőle, akkor keressen bátran!

Gál Attila
Kineziológus szakértő, oktató
az IKC Professzionális kineziológusa
Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®
Lelki Kulcs tréner

A cikk megjelent a Kineziológia Magazinban és az Életerő természetgyógyászati hírmondóban is.

Felhasznált kép forrása:
https://www.researchgate.net/figure/Infant-rhesus-monkey-with-cloth-and-wire-mother-surrogates-Harlow-1959-76-Courtesy_fig1_51605278

OSSZA MEG CIKKÜNKET!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email