edu kineziológia

Mi az EDU-Kineziológia?

Az edukineziológia szó jelentése: tanulás természetes mozgástapasztalatokon keresztül.

Minden edukineziológiai módszer alapelve, hogy a tanulás akkor teljes és integrált, ha az elsajátított információ mind most, mind a jövőben elérhető, alkalmazható az egyén számára. A tanulás ilyenkor másodpercek alatt megtörténik. Az új információkat megragadja az agy, összehasonlítja a már megtanultakkal és beilleszti a meglévők közé, így az pillanatok alatt a személyiség részévé válik. Az edukineziológia (Dennison, 2005.) többek között olyan mozdulatok alkalmazását is jelenti, melyek alkalmassá teszik az agyat arra, hogy optimális módon tárolja és tegye előhívhatóvá az információt.

Mindemellett segít abban is, hogy a teljes elme-test rendszer újratanulja azokat a folyamatokat, melyek könnyebbé és hatékonyabbá teszik működését. Ehhez elengedhetetlen a tapasztalat, ami lehetővé teszi, hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megjelenjen az új tudás.

Célja tehát: a mozgáson keresztül visszaadni a tanulónak a tanulás örömét, és hogy a tanulás folyamata integrált, automatikus legyen, azaz az új tananyag könnyen beilleszkedjen a már meglévő tudásba és az előhívás se okozzon stresszt.

Brain Gym®

A Brain Gym® nem más (Dennison, 2005.), mint az Edu-K egyszerűsített változata olyan személyeknek, akik vagy tanulási nehézségekkel küszködnek, vagy olyan gyerekekkel/felnőtekkel foglalkoznak, akik számára a tanulás kihívást jelent (pedagógusok, szülők stb.).

Dennison megfigyelései és kutatásai azt igazolták, hogy a probléma általában a középvonalon keletkezik. Stressz hatására nem jut át az információ egyik agyféltekéből a másikba. A középvonal, a corpus callosum (kérges test) ilyenkor a gát szerepét tölti be. Ahhoz, hogy hídként álljon képességeink kiterjesztése érdekében Dennison megalkotta a laterális behangolás gyakorlat sorát. Két agyféltekénk eltérő feladata, funkciója miatt ahhoz, hogy integrált aggyal tudjunk tanulni szükség van mindkét agyféltekénkre.

jobb bal agyfélteke

Az írás szempontjából (Dennison, 2009.) például  a bal agyféltekés gyerek – ez az az agyfélteke, amivel észreveszi a részleteket és a hibákat – lehet, hogy helyesen ír, de nem tud sokat írni, mert nem lesznek kreatív gondolatai, mivel hiányzik a jobb agyfélteke támogató kreativitása. Míg egy jobb agyféltekés gyermek lehet hogy sokat ír, vannak ötletei, de az hibáktól hemzseghet, mivel hiányzik a bal agyfélteke részleteket meglátó képessége.

Dennison kineziológiai teszteléssel tanulmányozta tovább Domain és Delecato középvonalkeresztező mozgásokkal kapcsolatos kutatásait. A Dennison-féle Laterális Behangolás (DLB) alapja az (Dennison, 2005.), hogy az agyi munka szempontjából két fontos mozgási formát különböztetünk meg. Vannak mozgások, amelyek nem kondicionált reflexeket (automatikus, ösztönös mozgások) hívnak elő. Ezek azok a mozgások, melyek középvonal keresztezéssel járnak.

A mozgások másik típusa olyan mozdulatok, amelyek kondicionált cselekvést és reakciókat hívnak elő, és ezek nem járnak középvonal keresztezéssel. Azt a következtetést vonta le, hogy minden egyes mozdulatnak van megfelelő agyi reakciója.

A középvonal keresztezők magas agyi fokozatot, míg a homolaterális mozdulatok alacsony agyi fokozatot eredményeznek. Azt találta, hogy azok a gyerekek, akikre ráaggatták a „tanulási nehézséggel küzdő” címkét nem mutattak agyi reakciókat bizonyos középvonal keresztező mozgásoknál.

Mit jelent ez a két mozgás az agy szintjén?

Középvonal keresztező mozgások a tevékenységgel, mozgással, cselekvéssel járó stratégiákat aktiválják. Integrálják a mozgást és gondolkodást, így lehetővé teszik, hogy ugyanabban az időben képesek legyünk mozogni és gondolkodni. Ha egy tevékenység ismert és automatikus és közben gondolkodni is kell, akkor ez az intellektuális tevékenység nem állíthatja le a mozgást. Például felelés közben fel kell állni. Ha ez a mozgás már eleve blokkot eredményez (mert stressz, negatív érzelem kapcsolódik hozzá, amit a talamusz a mozgás megkezdésekor automatikus „szállít”), akkor ez esetben az embernek nehézséget okoz megszólalni, kifejezni a gondolatait. Ilyenkor van az, hogy a gyerek előző este még fel tudta mondani otthon a  szülőknek a tanultakat (biztonságos környezetben volt, nem okozott stresszt), de az iskolában már képtelenné vált a megszólalásra.

A homolaterális (azonos oldali) mozgás inkább a küszködés reakcióját kelti életre. Van mozgás és gondolkodás is, de ezek egymástól elkülönülnek. Ahhoz, hogy a gondolkodásunk folytatódhasson, abbahagyjuk a mozgást. Ilyenkor a mozdulat „lefagy” és képtelenné válunk megmozdulni, vagy ellenkezőleg mozgás közben képtelenné válunk a gondolkodásra. Például sétálás közben beszélgetünk és amikor szólni akarok meg kell állni, hogy elmondhassam amit szeretnék. Ilyenkor a mozgás és a gondolkodás elkülönül egymástól, nem képes összhangban együttműködni. Ez utal az agyi tevékenység blokkjára. Nem képes az agy összehangolni a mozgást a gondolkodással és csak egyoldalúan vagyunk képesek tevékenykedni. Mindez meglátszik a gondolkodásunkon, az érzelmeinken és a viselkedésünkben is.

Mindamellett a vidám és gyors tanuláshoz mindkét mozgásformára szükség van. Amikor újat tanulok meg kell állni tapasztalatot szerezni (alacsony fokozat), majd beépíteni és automatizálni az ismereteket (magas fokozat).

A Brain Gym® alapvetően a tanulási problémák korrigálására szolgáló balanszokat, gyakorlatokat tartalmaz azonban több kutatás alapján úgy tűnik, hogy a képességfejlesztő gyakorlatok az agyműködés integrálásán keresztül hatással vannak a viselkedésünkre, gondolkodásunkra és érzelmeinkre is.

Gál Attila
Kineziológus szakértő, oktató
az IKC Professzionális kineziológusa
Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó
Lelki Kulcs tréner

Felhasznált és ajánlott irodalom:

OSSZA MEG CIKKÜNKET!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email