Gál Attila

Hiperaktivitás és ami mögötte van

Főoldal » Cikkek » Hiperaktivitás és ami mögötte van

Az ADHD Magyarország Alapítvány adatai szerint az iskolás korú gyerekek 3-5 %-a küzd ADHD-val. (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral).¹

Mit jelent egész pontosan az ADHD és a hiperaktivitás? Mi a különbség közöttük? Milyen módszerekkel lehet segíteni a láthatóan e problémától szenvedő gyermekeken?

Először tisztázzuk a fogalmakat.

“A hiperaktivitás két alapvető eleme a túlmozgás és az impulzivitás. A túlmozgás sokszor nem egyszerűen azt jelenti, hogy a gyerek másoknál többet mozog, hanem azt, hogy rendezetlenül, nem a megfelelő időben, helyen és módon mozog. Az impulzivitás azt jelenti, hogy a gyermek nem tudja megfékezni magát, az impulzusok vezérlik. Előbb cselekszik, és utána (esetleg) gondolkodik.”– mondja Gyarmathy Éva a tehetséggondozás elismert szakértője.²

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar – az ADHD idegrendszeri eredetű, veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Sokan betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekintik. Gyakran egyszerűen csak hiperaktivitásként tekintenek rá, holott létezik hiperaktivitás figyelemzavar és más tünetek nélkül. Így ez utóbbit azonban a magyar szakirodalom inkább hipermotilitásnak hívja.³

Különböző források szerint nincs egyértelmű állásfoglalás az ADHD-val kapcsolatban. Sokan vitatják, hogy ez orvosi vagy pedagógiai probléma, mivel gyakran okoz problémát a tünetek alapján elhatárolni kisgyermekkorban azt, hogy egy egyszerű figyelemzavarról, hiperaktivitásról, avagy ADHD-ról van szó.

A gyermekkel kapcsolatos problémát legelőször a bölcsődében észlelheti a kisgyermeknevelő, akinek feltűnő lehet a gyermek kirívó viselkedése és az életmódja is, pl. a gyerek túl sokat mozog, túl sok édességet vagy finomított szénhidrátot fogyaszt. Természetesen ebben a korban ezeknek a jeleknek diagnosztikai értéke még nincsen. A következő szintér az óvoda, ahol már egész konkrétan megnyilvánulhatnak a tünetek.

A gyermek az óvónő, vagy a pedagógus javaslatára kerül a nevelési tanácsadóba, ahol a szükséges vizsgálatokat elvégzik. Néha a gyermekorvos és/vagy a szülő kezdeményezi a vizsgálatot. A vizsgálat tipikus életkora jó esetben az iskolába kerülés előtt, de gyakran az iskolába kerülve lesz feltűnő a gyermek viselkedése és ekkor kerülnek szakemberhez.

5 hiperaktív fiúra jut egy lány

Az Educational Kinesiology® kineziológiai rendszer Brain Gym® alapképzésén az intelligencia három dimenzióját vizsgáljuk a tanulással kapcsolatban. Mindhárom dimenzió (jobb/bal, fent/lent, elől/hátul) kiegyensúlyozatlan lehet a problémával kapcsolatban, de a hiperaktivitás jellemzően a Fókusz dimenzió, azaz az elől/hátul dimenzió blokkjára utal. Ez a dimenzió az agy szintjén a preforontális lebeny és az agytörzs közti kapcsolatról szól. A folyamatnak részese még az amygdala, ami nem megfelelő működés esetén minden ingert veszélyesnek tart, ezért reagál minden ingerre a gyermek, nem tudja megkülönböztetni, a veszélyest a nem veszélyestől, és ez kívülről mozgékonynak, hiperaktívnak tűnik. Ez az EDU-K nyelvén alul fókuszáltságot jelent. Sok esetben a dimenzió kiegyensúlyozását (integrált működését) követően a túlmozgékonyság eltűnik és a gyermek ismét képes lesz figyelni.

A hiperaktivitásra utaló jelek, tünetek⁴:

magzatkori oxigénhiányos állapot,
a gyermek mindig mozgásban van,
zavarja a többi gyereket,
ingerlékeny,
impulzív, nem tudja kontrollálni érzelmeit,
figyelme rövid ideig tartható fenn,
sokmindenbe belevág, de nem fejezi be,
szórakozott,
a gyermek nem tud várni,
hirtelen és drasztikusan vált hangulatot,
kiszámíthatatlan,
sápadt, száraz bőr,
karikás szemek,
törékeny, lerágott, hosszan barázdált (felszívódási zavarra utal) és fehér foltos körmök (cink hiányra figyelmeztet),
nehezen alszik el (esetleges magnézium hiányra utalhat),
székrekedés,
kiéhezettség édességre,
zöldségek elutasítása,
növekedésbeli fejlődési zavar,
állandó nagy szomjúság,
álomemlékek kimaradása,
az általános viselkedése a feltűnő kategóriába sorolható,
hallással és látással kapcsolatos problémák,
rendetlenség,
gyenge finommotorika (csúnya írás).

A figyelemzavarra utaló jelek, tünetek⁵:

a mozgás területén összerendezetlen nagymozgás,
összerendezetlen finommozgás,
beszédhibák,
szem-kéz koordinációs problémák,
átfordítási képesség zavara (pl. a bejövő inger mozgássá alakítása),
térérzékelés zavara, iránytévesztés,
rossz tájékozódási képesség,
hallási problémák
betűtévesztések,
úgy tűnik, hogy nem figyel a gyerek,
nem veszi észre a részleteket,
hamar kifárad,
feledékeny, elveszíti a dolgait.

Az ADHD utaló jelek, tünetek⁶:

magzatként is sokat mozgott,
csecsemőként sokat sír, hasfájós, rosszul eszik, és változó a napirendje, sokszor nyugtalan,
a mozgás és beszédfejlődés feltűnően gyorsan vagy lassan zajlik le,
kimaradhatnak mozgásfejlődési fázisok,
mozgása suta, nem harmonikus, rendezetlen,
gyakori érzelmi ingadozások jellemezhetik, ovis társaival veszekszik, verekszik,
feladat helyzetben nem tud bennmaradni, állandóan valami más kelti fel a figyelmét,
gyakran okos, jó eszű, de nem képes egy helyben megmaradni,
nagyobb korban többnyire lázadó, konfliktusokba keveredik.

Az ADHD lehetséges okai:

blokkolt reflexek,
nem megfelelő táplálkozás,
neuorobiológiai zavar (figyelemközpont működési zavara).

“Az összpontosítást nagyon nehéz a gyakorlatban megvalósítani, mert teljesen ellentétes az emberi ösztönökkel és viselkedéssel.”⁷

Szendi Gábor a paleolit táplálkozás szakértője a következőt írja: “minden évben újabb és újabb kutatások bizonyítják, hogy a hiperaktivitásban szenvedő gyerekek jó része valójában a nyugati táplálkozásra reagál idegrendszeri tünetekkel.”⁸

A tápanyagok és a hiperaktivitás kapcsolatát két megközelítés támasztja alá. Az egyik magyarázat szerint a különféle adalékanyagok (tartósítószer, édesítőszer, ételszínezék, stb.) vagy önmagukban, vagy azok bomlásterméke befolyásolja az agyműködést. A másik magyarázat szerint ezek az adalékanyagok allergiás reakciót váltanak ki, melynek tünetei a figyelmetlenség, agresszivitás, nyugtalanság, alvászavar, ingerlékenység. Ezt támasztja alá másik oldalról Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus, aki GAP szindróma néven írta le a táplálkozás és a különböző tanulási problémák közötti összefüggést.

Az étrendváltoztatás előnye, hogy a pozitív reakciók gyorsan megjelennek, ezért javasolt például egy táplálkozási napló vezetése, mert így könnyen nyomonkövethető, hogy mi javított vagy rontott a helyzeten. Szakképzett speciális kineziológus (TFH vagy EDU-K végzett) azonban képes tesztelni is azokat az élelmiszereket, amelyek blokkolják a test energetikai rendszerét és ezen keresztül negatív hatással vannak az agyműködésre és a gyermek tanulási képességeire.

Nagyon fontos a fejben rendet rakni. Erre több módszer is igénybe vehető.

Mozgásterápiás fejlesztések széles tárháza áll a gyermekek részére a probléma típusától és mélységétől függően. A teljesség igénye nélkül: komplex mozgásterápiás fejlesztés, alapozó terápia, Ayres terápia stb. Természetesen a gyógypedagógiai módszerek is ide sorolhatók.

A speciális kineziológiai módszerek közül most kettőt emelnék ki. Az egyik a már említett Brain Gym® azaz Agytorna módszer, aminek mozgásgyakorlatai segítségével az agy három dimenziója gyorsan összehangolható. A könnyen elvégezhető vidám gyakorlatokat a gyermekek szeretik és szívesen végzik. Természetesen a gyakorlatok kiválasztásához célszerű ezen a területen képzett kineziológust megkeresni (Brain Gym® Consultant / Instructor).

A másik kineziológiai rendszer a Learning Enhancement Acupressur Program® rövid nevén LEAP. Dr. Charles Krebs az agykutatás és a kineziológia nemzetközileg elismert professzora által kidolgozott kineziológiai rendszer, melynek célja azoknak az agyi struktúráknak és idegpályáknak az energetikai kiegyensúlyozása, melyek nem megfelelő működése különböző részképesség-zavarokhoz, tanulási problémákhoz vezet. Sok esetben nem, vagy csak nagyon nehezen érhető el előrelépés mindaddig, amíg a megfelelő agyi területek stresszmentesítését nem végezzük el. Aki ebbe az irányba indulna el figyeljen mindenképpen arra, hogy ezen a területen képzett szakembert keressen fel (Agyintegrációs kineziológus).

De nem minden ADHD, ami annak látszik!!!

Sok esetben félrediagnosztizálhatják a figyelemhiányos gyermekeket. A nyáron született gyerekeknél gyakrabban állapítanak meg figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) óvodás vagy iskolás korban, mert relatív éretlenségük megtévesztheti a szakembereket. Erre a félrediagnosztizálásra hívta fel a figyelmet egy amerikai tanulmány, melyet Melinda Morrill tett közzé. Dr. Morill szerint a fiatalabb gyerekek sokszor azért kapnak tévesen ADHD-s diagnózist, mert egyszerűen csak kevésbé érettek.⁹ A kutatás során arra figyeltek fel a kutatók, hogy a legtöbb óvoda szeptember 1-je körül határozza meg a fordulópontot, ezért a júliusban vagy augusztusban született gyerekeknél sokkal valószínűbb az ADHD megállapítása, mivel még elmaradnak fejlettségben az iskolaérettségrtől. Játkosabban, mozgékonyabban mint a többiek, ami egy természetes állapot az ő korukban. Ilyenkor pár hónap is sokat számít az érettség szempontjából. Ezért az Egyesült Államokban akár csaknem egymillió gyereket diagnosztizálhattak félre, mivel ők voltak a legfiatalabbak és a legéretlenebbek az osztálytársaik között.

Alternatív kezelési megoldások összefoglalása:

kineziolgógiai balanszok az optimális tanulási állapot kialakítására és az optimális agyi szervezettség elérésére,
mozgásterápiás fejlesztés,
megfelelően összeállított étrend,
szülőtréning, ahol a szülők megtanulhatják kezelni a helyzetet, elsajátíthatják azokat a viselkedési módokat, amelyekkel tudják egyrészt támogatni a gyermeket, másrészt megelőzni a helyzet romlását. Fontos lenne hogy a szülők konzekvensen és világosan kijelöljék a határokat pl. a táplálkozás, az időbeosztás, a mozgás terén.
tanulási coaching.

Facskó Ágnes
Brain Gym 101 Instructor
Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®
a Játékos Agyintegráció szülőknek program kidolgozója
www.facskoagnes.hu

Gál Attila
Kineziológus szakértő, oktató
az IKC Professzionális kineziológusa
Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó®
Lelki Kulcs tréner

Felhasznált képek forrása:

https://www.pexels.com/

Felhasznált irodalom: