A figyelmi periódus életkoronként változik. Míg felnőtt korban ez 35-40 percet is elérhet, addig gyermekkorban (7-11 éves kor) alig 20 perc. Minél fiatalabb a gyermek, annál rövidebb ez a periódus. Ezért nem érdemes egy-egy feladattal túlterhelni a gyermekeket. Amikor túl sok információt kap az elme, akkor nem tud vele mit kezdeni, nem képes azt feldolgozni és úgynevezett információs stressz keletkezik. Az információs stressz is azon stresszforrások közé tartozik, amely blokkolja elménk tárolási és előhívási képességeit. Az információs stressz ráadásul csökkenti a koncentrálási képességünket is és így gátolja a hatékony tanulást.

Energetizáló:

Hatása:keresztezi a középvonalat, így összehangolja a két agyfélteke működését, ellazítja a központi idegrendszert, segíti a hallást, ezen keresztül a figyelmet javítja, kéz-szem koordinációt erősíti, de hasznos lehet a nyelvek tanulásánál is. Ugyanakkor javítja a testtartást, megelőzi az alháti fájdalmak kialakulását, amit a sok ülés okozhat.

Dr. Paul Dennison oktató, több tanulással kapcsolatos könyv szerzője, kiemelkedő úttörője a kineziológiának és szakértője a kognitív és egyetemes (általános) képességek fejlesztésének.

Az edukineziológiai (Edu-K) program keretein belül tanított folyamatok Dr. Paul Dennison és munkatársainak klinikai kutatásain alapulnak. A balanszfolyamatok nagy részét ő fedezte fel körülbelül 20 évig tartó munkája eredményeként, melynek során a tanulási nehézségek okaival és kezelésével foglalkozott.

Az edukineziológia szó jelentése: tanulás természetes mozgástapasztalatokon keresztül. Minden edukineziológiai módszer alapelve, hogy a tanulás akkor teljes és integrált, ha az elsajátított információ mind most, mind a jövőben elérhető, alkalmazható az egyén számára. A tanulás ilyenkor másodpercek alatt megtörténik. Az új információkat megragadja az agy, összehasonlítja a már megtanultakkal és beilleszti a meglévők közé, így az pillanatok alatt a személyiség részévé válik. Az edukineziológia (Dennison, 2005.) többek között olyan mozdulatok alkalmazását is jelenti, melyek alkalmassá teszik az agyat arra, hogy optimális módon tárolja és tegye előhívhatóvá az információt. Mindemellett segít abban is, hogy a teljes elme-test rendszer újratanulja azokat a folyamatokat, melyek könnyebbé és hatékonyabbá teszik működését. Ehhez elengedhetetlen a tapasztalat, ami lehetővé teszi, hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megjelenjen az új tudás.

Mit tehetünk a hatékony tanulás érdekében?

Agyunk hasonlóan működik mint egy autó motorja. Ahhoz, hogy jó teljesítményt adjon le, szüksége van üzemanyagra, kenésre, karbantartásra és nem utolsó sorban használni kell ahhoz, hogy működőképes maradjon.

A jobb teljesítmény elérése érdekében bevethetünk pár apró trükköt. Az alábbi 6 technika közül alkalmazhatja mindegyiket, vagy tetszés szerint kiválasztva egyet-kettőt.

Az ADHD Magyarország Alapítvány adatai szerint az iskolás korú gyerekek 3-5 %-a küzd ADHD-val. (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral).¹

Mit jelent egész pontosan az ADHD és a hiperaktivtás? Mi a különbség közöttük? Milyen módszerekkel lehet segíteni a láthatóan e problémától szenvedő gyerekeken?

Emésztés és Pszichológia Szindróma 

Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus, a táplálkozástudományok doktora. Kisfiáról 3 éves korában derült ki, hogy autista. Az autizmus köztudottan nem gyógyítható, ezért saját maga eredt a megoldás keresésének nyomába. Arra figyelt fel, hogy a táplálkozás nagyon szoros összefüggést mutat az agyi tevékenységekkel és a teljesítménnyel. Táplálkozása átállításával kisfiát kigyógyította az autizmusából. Ezután visszatért az orvosi pályára és 1998-ban megalapította, az azóta világhírűvé vált Cambridge Táplálkozástudományi Klinikát.

A technológia fejlődésével egyre többet tudunk meg testünk működéséről. Sokan, sok helyen, sok megközelítésből foglalkoznak a táplálkozással, és annak a szervezetünk működésére gyakorolt hatásával.  Az Origo.hu-n megjelent cikk hosszassan taglalja azt, hogy agyunk után – meglepő módon – a bélcsatorna falában található a legnagyobb idegsejt hálózat.

Ez az idegsejt hálózat – amit a második agynak is szoktak nevezni – aktívan kommunikál az aggyal.