JoomlaLock.com All4Share.net

Mi az a második agy?

Gál Attila Írta: 

(0 szavazat)

A technológia fejlődésével egyre többet tudunk meg testünk működéséről. Sokan, sok helyen, sok megközelítésből foglalkoznak a táplálkozással, és annak a szervezetünk működésére gyakorolt hatásával.  Az Origo.hu-n megjelent cikk hosszassan taglalja azt, hogy agyunk után – meglepő módon – a bélcsatorna falában található a legnagyobb idegsejt hálózat.

Ez az idegsejt hálózat – amit a második agynak is szoktak nevezni – aktívan kommunikál az aggyal.

 

A nyugati megközelítésű vizsgálatok szétszedik a testet részletekre, és egy adott problémára, tünetre koncentrálnak. Ezért nehezebb egyes tünetek értékelése és sok esetben téves következtetések levonására ad lehetőséget.

Ezzel szemben a holisztikus megközelítésű módszerek a testben zajló folyamatokat egységes szemlélettel közelítik meg és a tünetek értékelése során ennek megfelelően nem külön kezelik a test különböző részein zajló folyamatokat. 

Ilyen megközelítésre tesz kísérletet egy új tudomány ág a neuro-gasztroenterológia is. Michael Gershon, a Kolumbia Egyetem orvostudományi centrumának kutatója egy teljes könyvet szentelt a témának, "A második agy" címmel, sok példával alátámasztva, hogy bizonyos szempontból agynak is nevezhetjük a bélidegrendszert.

Ebben a hálózatos rendszerben található szervezetünk második legnagyobb idegsejthálózata. Ami  még ennél is megdöbbentőbb, hogy a második agynak is nevezett bélidegrendszer aktívan kommunikál az aggyal és a bél felől érkező idegimpulzusok meghatározhatják érzelmeinket, hangulatunkat.

“Már megint idegesítesz!” – hangzik el sokszor a mondat, amikor a gyermek nem akar tanulni, vagy a nem azt teszi, amit kérünk. 

 

Ezzel a kijelentéssel a következő lehet a probléma: 

  1. Olyan hatalmat ad a gyermek kezébe, amivel az nem rendelkezik. Tudniillik az érzelmi állapotomért (ideges vagyok) mást felelőssé tenni olyan hatalomátruházás, amivel lemondok a saját testem irányításáról.

Az érzelmet én élem át, bennem keletkezik, tehát én vagyok érte a felelős. Nem a másik idegesít fel. Én idegesítem fel önmagam azért, mert a környezetem felől érkező információk alapján úgy vélem, hogy most idegesnek kell lennem.

 

  1. Elképzelhető az a verzió is a bélidegrendszer működését alapul véve, hogy olyan ételeket ettem, amik leterhelték az emésztő rendszeremet. A bélidegrendszer jelzést küld az agy felé. Emeran Mayer, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa például azt állítja, hogy napi hangulatunk függhet a bélcsatorna felől érkező jelektől. A bolygóideg (melynek rostjainak 90%-a a bél felől fut az agy felé, azaz a bélből viszi az információt felfelé) elektromos ingerlését például a depresszió kezelésében is bevetik, de hangulatjavító hatás elérhető az emésztőrendszer működésének megváltoztatásával.

Visszatérve a példánkra, tehát nehéz ételt ettem, ami miatt a bélrendszerem izgató hatású üzeneteket küld az agyam felé és izgatottnak kezdem magam érezni. Lehet, hogy nem is érzem, de testemben elindulnak a jelek. Ekkor lép be a gyerek a képbe és nem csinálja azt, amit kérek. Elménk hajlamos arra (ezt több prszichológiai kísérlettel is bizonyították), hogy ha nem tudjuk, mire vélni a testünkben zajló változásokat (izgatottság), akkor azokat a külső körülményeknek tulajdonítjuk (gyerek viselkedése). Tehát ez esetben sem a gyerek idegesít fel minket, hanem mi idegesítjük fel saját magunkat azzal, hogy nem megfelelően táplálkoztunk, majd ennek következményeként elménk rossz következtetést vont le érzelmi állapotunkkal kapcsolatban. 

A táplálkozás és érzelmek kapcsolatáról még olvashat a GAP szindrómáról szóló cikkünkben. 

A fentieket alátámasztja még az is, hogy a bélcsatornában működő idegsejtekben minden, az agyban már régóta ismert ingerületátvivő anyag is megtalálható. A bélidegrendszerben a sejtek közti kommunikációt az agyhoz hasonlóan kb. harmincféle anyag végzi. Érdekes, hogy a szerotonin, mely a depresszióról és hangulatingadozásokról ismert, 95 százaléka a beleinkben fordul elő. 

 

Betegségek és bélidegrendszer

 

Különböző betegségek kialakulásával is kapcsolatban hozható a második agy működése. A bélrendszerben található ingerületátvivő anyagok képesek megváltoztatni a bél perisztaltikát és alapját adhatják pl. az irritábilis bélszindrómának (Tünetei: has puffadás, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, reflux, fájdalmas nyelés, gyomor fájdalom). 

A depresszió kialakulásának szerotonin elméletét egyébként sokan vitatják (lsd. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás), a gyulladás hipotézis szerint a táplálkozás gyulladás-fokozó hatása az alapvető. A két elmélet között még nem sikerült a tudmánynak igazságot tenni, de mindkettő hipotézis a bélrendszer és a depresszió kialakulása közti kapcsolatot jelzi. 

Gershon kutatásai kimutatták, hogy az agyi idegsejtek közötti kapcsolat működtetésében ugyanazok a gének játszanak szerepet, mint amelyek a bélidegsejtek közötti kommunikációban is részt vesznek. Ha az autizmus befolyásolja ezeket a géneket, az megmagyarázhatná, hogy sok autista gyermeknél miért lépnek fel emésztőszervrendszeri problémák is. 

Tehát a táplálkozás átállításával képesek lehetünk befolyásolni testi-lelki jóllétünket. Kinek mi az idális táplálkozás? Alapvetően ezt nehéz megmondani. Javaslom kipróbálni a különböző módszereket és megfigyelni közben, hogy miként érezzük magunkat. Amelyik módszer szerint energikusnak érezzük magunkat és többet vagyunk feldobott, azaz jó hangulatban, akkor az lesz a nyerő. Kineziológus tanácsadóként javaslom azt is, hogy kineziológiai tesztek segítségével állítson/teszteltessen össze saját, egyéni étrendet.

A tapasztalatom szerint az így összeállított étrendet követők, nagyon gyorsan érnek el látványos változást a tanulás, de az az egészségi állapot megváltozásának a területén is.

 

Tovább a kategóriában: « Az ontológiai coaching GAP Szindróma »

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.