JoomlaLock.com All4Share.net

Mi a coaching?

Gál Attila Írta: 

(0 szavazat)

Az utóbbi évek elképzelései szerint a tanácsadások különböző formáinak a társadalomban az élethosszig (LifeLong Learning) tartó tanulás részeként állandó szolgáltatássá kell válnia. Így a tanulási folyamat elkíséri az egyéneket és a közösségeket egész életük során.

Ez a folyamat azonban csak akkor lehet sikeres, ha tanácsadás kevesek kiváltsága helyett mindenki számára elérhetővé válik. Sajnálatos, hogy hazánkban még nem alakult ki annak a kultúrája, hogy akinek problémája van, az egy külső, objektív segítőhöz fordul. A hozzáállás ugyan lassan változik, de még mindig az, hogy “Aki ilyen helyre jár, az nem normális.”

A modern kor kihívásai azonban egyre nehezebb alkalmazkodást tesznek lehetővé, növelve ezzel az emberek stressz-szintjét, amit már nem tudnak kezelni, ezért szakemberhez fordulnak. Melyek tehát a lehetőségek? Mit jelent a coaching és mi különbözteti meg a tanácsadástól?

 

A tanácsadás meghatározása

A tanácsadásnak rendkívül sok meghatározása, fajátja és formája létezik. Az Európai Tanácsadó Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazása szerint (EAC, 2002) „a tanácsadás interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) - egyének, családok, csoportok vagy intézmények -, között jön létre, és szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést használ.”

Láthatjuk, hogy ebben a meghatározásban is megjelenik a tanulás folyamata, ami ráadásul interaktív, tehát nem egy “jó megmondom a magamét az ügyfélnek”  hozzáállás jelent, hanem egy kölcsönös együttműködésen alapuló folyamatot. Szintén szembetűnhet a holisztikus megközelítés, ami alapját képezi nagyon sok több ezeréves segítői alapelveknek. Egészben szemléli az embert a test-lélek-szellem hármasságában és azt mondja, hogy az egyén nem a részek összege, hanem egy olyan minőség, ami egyszerre tartalmazza minden rész tulajdonságát.

A tanácsadás tehát nem terápia! Elsősorban egészséges személyek támogatására szolgál, és ebben a folyamatban csak minimális mértékben jelenik meg a személyiség megváltoztatására való törekvés. (Szilágyi, 2007). A tanácsadásban – és a coaching során – nem sérült pszichés tudattal rendelkező emberekkel foglalkozunk, hanem olyan üzleti, életvezetési, életviteli problémákkal, melyek nem igényelnek terápiás diagnosztikát és beavatkozást. Minden más egészségügyi szakember kompetenciája.

A tanácsadás tehát olyan kapcsolat, amelyben az egyik személy arra törekszik, hogy segítse a másikat megoldandó problémáinak megértésében és megoldásában. Nem azt jelenti, hogy a tanácsadó megoldja a másik ember problémáját, hanem azt, hogy hozzásegíti ahhoz, hogy a problémáját önmaga meg tudja oldani.

A hatékony tanácsadási folyamatot követően az ügyfelek képesek lesznek arra, hogy

  • jobban megértsék magukat és a környező világot,
  • képesek lesznek eligazodni környezetükben, és
  • önállóan fognak tudni döntéseket hozni (Ritoók, 2008).

 

A tanácsadás kialakulása

A tanácsadói folyamatban kezdetben a hangsúly a munka-, pálya-, és karrier tanácsadáson (guidance) volt. Ma már ezek a területek csak egyetlen kis részei a tanácsadásnak, melyek önálló szakmai területté lettek.

A tanácsadás területei:

  • üzletviteli,
  • pénzügyi,
  • szervezeti,
  • szervezetfejlesztési,
  • humán,
  • életviteli,
  • pszichológiai,
  • vezetési,
  • életvezetési, stb.

Amikor a vezetési tanácsadás önálló, speciális szakmai tevékenységgé kezdett fejlődni, akkor magába foglalta a szervezet fejlesztését, és az egyéni (vezetői, munkatársi) vezetési, üzletviteli tanácsadást is.

Ezen a ponton jelent meg a coaching, mint munkamódszer  a tanácsadásban.

Azonban a coaching definíciói sem egységesek:

  • Az egyik irányzat ismeretátadásnak tekinti, abból a célból, hogy a másik ember teljesítménye javuljon. Ez a megközelítés az együttműködés párbeszédes jellegére helyezi a hangsúlyt.
  • A másik fő irányzat inkább azt képvislei, hogy a coach segítsen a másik ember nem használt képességeit felszínre hozni, majd az ügyfél képes legyen ezeket alkalmazni a hétköznapokban. Ez az álláspont pedig inkább a coaching kettős céljára, a teljesítmény növelésére és a tanulás ösztönzésére fektet nagyobb figyelmet.

A legtöbb szakirodalomban a coachingot nem meghatározzák, hanem elkülönítik más segítői munkaformáktól. Ezt teszi Mick Cope is, aki az alábbi felosztást alkalmazta azzal, hogy természetesen más megközelítések is lehetnek:

Menedzselés: az a folyamat, amikor valaki konkrét teljesítmény elérése érdekében utasításokat ad valaki másnak.

Tanítás: információ átadás.

Mentorálás: során egy tapasztaltabb szakember átadja ismereteit a kezdőnek, megmutatja a fogásokat, tanár vagy tanácsadó, aki atyailag segíti jó tanácsokkal a kezdő munkatársat.

Coaching:

A coaching fogalma az 1980-as évek elején került át a sportpszichológiából az üzleti életbe. Eredetileg csak a sportban használták: a coach az edző, a coaching pedig az edző által végzett támogató munka.

Tim Gallwey, angol teniszszakértő az 1970-es években hozta nyilvánosságra a coaching elméleti alapjait tartalmazó Inner Game (Belső Játék) elméletét, amelyet eleinte a sportélet, később pedig az üzleti élet szereplői is egyre szélesebb körben alkalmaztak. Szerinte az edző célja a sportoló teljesítménynövelésének segítése, javítása. Munkája révén abban támogatja játékosát, hogy a sportoló a teljesítménye útjában lévő akadályokat képes legyen felismerni és elgördíteni.

A Belső Játék célja, hogy a maximális teljesíményt gátló mentális akadályokat legyőzze a játékos.

Az életben működő coach hasonló szerepet tölt be, mint a sportedző, legfőbb célja, hogy ügyfelét a lehető legjobb teljesítmény elérésére ösztönözze a hétköznapi élet szinte minden területén.

A sikeres együttműködés alapvető feltétele, hogy a coach és ügyfele között erőteljes bizalmi szövetség alakuljon ki.

A tanácsadás célja, hogy segítségével a tanácskérő a jövőjét illetően döntési lehetőségek közül tudjon választani és képes legyen a számára legkedvezőbb megoldási lehetőség meghozatalára.

Ez lehet

  • pályaválasztási,
  • munkavállalási döntés,
  • karrierépítés vagy éppen
  • az egészséges életmód

kialakításához kapcsolódó folyamat kidolgozása, megvalósítása. Általában kész megoldási javaslatokkal áll elő, de a megoldások sokszor nem a tanácskérőtől erednek, ezért nem biztos, hogy eredményes lesz a folyamat. Nagyobb a tanácskérő ellenállása, így csökken a sikeres együttműkődés esélye.

Terápia: A terápia a gyógykezeléssel, illetve a betegségek kezelésével foglalkozó tudomány területek módszere, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége. Ez nem tartozik a coaching kompetencia körébe.

Látható, hogy a coaching középen van, így a coach szükség szerint bármelyik szerepet felveheti, amit a kompetencia határai megengednek. A fő kérdés, azonban sohasem azon van, hogy “Miért történik valami?”, hanem azon, hogy “Hogyan történik?” Ez minőségileg más hozzáállást igényel a coachtól és minőségileg más eredményt is fog hozni az ügyfél szempontjából is.

A coaching alatt mi a humanisztikus, személy központú folyamatot értjük, ahol az ügyfél maga talál a problémáira megoldásokat.

A coach az, aki segít az ügyfelének. Ez a segítség lehet irányító jellegű vagy megfigyelő, az ügyfél igényeitől, a kitűzött céltól, a coachtól és az egész folyamattól függően.

Az ügyfél az, aki segítséget kérni jön. A megoldás kulcsát nem a coach adja, mivel az az ügyfélnél van. A döntéseket is neki kell meghoznia, illetve a megoldásokat is neki kell megvalósítania.

A coaching folyamat aktív, mind a coach, mind az ügyfél részéről cselekvő együttműködést igényel.

A coaching célja

  • az önismeret,
  • a cselekvő önfejlesztés,
  • az alkalmazkodási képesség növelése,
  • a stresszredukciós képesség fejlesztése.

Amennyiben megoldandó nehézségeit szeretné rendbetenni, akkor keressen!

Gál Attila

kineziológus, coach

Alternatív Képességfejlesztő Tanácsadó

TANULÁSI COACHING

LIFE COACHING

AZ ONTOLÓGIAI COACHING 

Felhasznált irodalom:

Ritoók Magda: A tanácsadás szerepe a lelki fejlődésben

Mick Cope: A coaching módszertana, Manager Könyvkiadó, 2007.

Baracskai-Mérő-Velencei: Ezerarcú coaching, Üzleti-Coach Egyesület, 2009.

A cikk hasonló formában megjelent a Kineziológi Magazin korábbi számában.

Címkék: :

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

  

Honlapunkon cookie-kat használunk, amik segítenek a legjobb szolgáltatások nyújtásában. Részletek az Adatkezelési Tájékoztatóban.