JoomlaLock.com All4Share.net

A Brain Gym® gyakorlatokat végző gyermekek kézírásának elemzése

Gál Attila Írta: 

(1 szavazat)
Brain Gym és írás Brain Gym és írás

2004-ben OKJ Grafológusi vizsgát tettem. A képzést lezáró szakdolgozat témájaként a Brain Gym® gyakorlatokat végző gyermekek kézírásának az elemzését választottam.

Összeillik-e két tudomány? Alkalmazhatók-e egymást kiegészítve? Ezen kérdésekre kereste a választ a szakdolgozat grafológiai módszerekkel elemezve egy másik tudomány a kineziológia hatásait. Több közös vonás van a két tudományban, azonban mégis más oldalról közelítik meg az embert. A kineziológiai irányzatok közül az Edukineziológiát (Edu-K) – ami a tanulási képességek, készségek fejlesztésével foglalkozik – helyeztem az előtérbe, mivel a tanulás egy életen átívelő folyamat és nem ér véget az iskolapadban eltöltött idők után. A grafológia pedig képes nyomon követni a személyiségbeli változásokat. Így elméletem szerint a grafológia módszerei megmutathatják, hogy a Brain Gym® gyakorlatok csak a tanulási képességekre vannak jótékony hatással, vagy kihatnak a személyiségre is.  

Brain Gym®

A Brain Gym® nem más, mint az Edu-K egyszerűsített változata olyan személyeknek, akik vagy tanulási nehézségekkel küszködnek, vagy olyan gyerekekkel/felnőtekkel foglalkoznak, akik számára a tanulás kihívást jelent (pedagógusok, szülők …).

Dennison megfigyelései és kutatásai azt igazolták, hogy a probléma általában a középvonalon keletkezik. Stressz hatására gátolt lesz az információáramlás az egyik agyféltekéből a másikba. A középvonal: a corpus callosum (kérges test) ilyenkor a gát szerepét tölti be. Ahhoz, hogy hídként álljon képességeink kiterjesztése érdekében Dennison megalkotta a laterális behangolás gyakorlat sorát. Két agyféltekénk eltérő feladata, funkciója miatt ahhoz, hogy integrált aggyal tudjunk tanulni szükség van mindkét agyféltekénkre. 

Jobb és bal agyfélteke feladatai:

 

Az írás szempontjából pl. a bal agyféltekés gyerek – amivel észreveszi a részleteket és a hibákat – lehet, hogy helyesen ír, de nem tud sokat írni, mert nem lesznek kreatív gondolatai. Míg egy jobb agyféltekés gyermek lehet hogy sokat ír, de az hibáktól fog hemzsegni, mivel hiányzik a bal agyfélteke részleteket meglátó képessége. 

Grafológia

A grafológia az egyén várható viselkedését, a múltban történt események pszichés következményeit, a duktor (a kézírást adó személy) terhelhetőségét, motivációját, kapcsolatát a környezetéhez, önmagához stb. mutatja meg, tehát a személyiséget kutatja, annak összetevőit tárja fel.

Írás közben tudatos cselekvés révén szabályos írásjelek jönnek létre, azaz írásmű keletkezik; mely egyedi jellegű, sajátos íráskép formájában jelenik meg.

Az írás folyamán a testrészek az idegrendszeren keresztül az agy irányításával mozognak. Írás közben leginkább a kéz, a kar csontjainak és izomzatának állapota változik, de mozog a test többi része is. Ülve íráskor fontos a hát, illetve fenék izmok működése is, állva pedig a láb izmai is bekapcsolódnak az írásba. Az írás belső körülményei is fontos szerepet töltenek be a ductum kialakulásában pl. a légzés, a keringés, a beleink vagy a pszichénk egészsége. Az írás egy ideig rögzítheti a múltbeli tapasztalatainkat, a gondolatainkat, érzelmeinket, tehát testi-lelki állapotunk egy speciális megjelenítési formája.

 

Grafológia és kineziológia kapcsolata

A két tudomány nagyon közel áll egymáshoz. Mindkettő a mozgáson alapul, azon a mozgáson, melyet agyunk irányít. Az írásra szokták azt is mondani, hogy „agyírás”. Az agy adja ki az utasítást a mozgás kivitelezésére (tudatos) és az, hogy miként jelenik meg az adott jel – általában – a papíron az már a személyiségünk függvénye (tudattalan). Míg a tudatos mozgások irányítása a bal agyfélteke feladata, addig, az ösztönös (tudattalan) mozgások irányításáért a jobb agyfélteke a felelős. Így az írásban is fontos az Edu-K azon alapelve, hogy mindkét testfélnek és ezen keresztül mindkét agyféltekének integráltan kell részt vennie az élet különböző folyamataiban (így az írásban is) ahhoz, hogy hatékonyak tudjunk lenni.

Minél integráltabb a mozgás, annál rugalmasabb lesz az egyén. A mozgás rugalmassága viszont kivetül az írásba is, hiszen olyan agyi területeket is bevonunk a folyamatokba, amik addig nem kimaradtak, vagy kisebb intenzitással működtek. Az Edu-K gyakorlatok – különösen a középvonal keresztező mozgások – olyan speciális mozgásformák, melyek integrálják a két agyfélteke működését és így hatással vannak az egész személyiség működésére is. Arra, hogy miként gondolkodunk, miként érzünk, miként viselkedünk. 

Brain Gym® gyakorlatokat végző gyerekek 

Az írásminta felvételére az általam szervezett és tartott Képességfejlesztő torna nevet viselő tréning keretén belül történt. A szülők olyan gyerekeket hoztak a tréningre, akik tanulási és viselkedési problémákkal küszködtek. Az írásminták felvételére a tréning első napján, a kontroll minta felvételére az utolsó órának a második felében került sor. Az íróeszközt szabadon megválaszthatták a gyerekek. 

Az elemzett és bemutatott minták közé csak 10 felsős gyermekek mintáiból választottam, mivel ez az a kor, amikor az írás már kezd egyéniesedni és már eltér a sztenderdtől. 

Az írásmintát másolással, ülve készítették és 10 percet kaptak Ezópusz: A kutya és tükörképe című mese lemásolására. A 10 perc lejárta után alá kellett írniuk, majd dátumozni és felírni, hogy melyik kézzel írták a szöveget, illetve hogy szemüveges-e vagy sem. 

Az idő korláttal azt akartam vizsgálni, hogy a mozgás, azaz az írás sebessége változik-e a tréning végére. 

A Képességfejlesztő torna tanfolyam vázlata 

  • Konkrét kineziológiai, Brain Gym® gyakorlatokat és gyakorlatsorokat tanulhatnak meg a gyerekek négy témakörrel kapcsolatban: olvasás, írás, számolás, tanulásjavítás. (Pár gyakorlat hatásáról olvashat ITT.)
  • Az agyféltekék összehangolásának gyakorlatsorát sajátítják el a gyerekek, a hatékonyabb tanulás érdekében.
  • Relaxációs gyakorlatokat, hogy könnyebben tudják feldolgozni a tanultakat.
  • Dyslexia, dysgraphia korrekciós és prevenciós gyakorlatokat.
  • Rajzteszt alapján a gyermek problémáinak feltárása és tanácsadás azok kezelésére.
  • A tanfolyam 8 órás volt heti 1 órában és otthon végzendő feladatokkal. 

ÉRDEKEL A BRAIN GYM KÉPZÉS, OLVASOK RÓLA

Az alkalmazott grafológiai eszköz 

Alfonz Lüke svájci grafológus kidolgozott egy módszert, mely áttekinthetőbbé és gyorsabbá és összehasonlíthatóvá teszi az elemzést, mégis jó és áttekinthető képet ad a duktor személyiségéről és viszonyulásairól. Körcikkes grafopszichogramja a különböző írásjellemzők alapján méri fel a személyiséget. Felhasználja a különböző elméletek eredményeit mint pl. formanívó, térszimbolika, merevségi fokozatok, és egyéb grafológiai jellemzők. Nem értékeket, hanem a személyiség szerkezetét mutatja meg, az erős és gyenge pontjait. A személyiség dinamikáját, a személyiségen belüli működés erősségét, a fő jellemvonások dominanciáját vagy azok hiányát mutatja meg, illetve azt, hogy a diagramban szereplő személyiség jegyekből a személy mennyit, milyen erővel üzemeltet. 

A 8 vizsgált terület a következő:

Intellektus: tudatosság, szellemi szféra, ismeretek, tájékozódás, képességek, megismerés

Affektivitás: ösztönerők, lelki energiák, érzelmek, érintettség-megközelítés, érzelmi részvétel-aktivitás, perdiszpozíció

Autonómia: akarat, irányítás-szabályzás, automatizmusok-mechanizmusok,

Energiák: vitalitás, mobilitás, vágyak, kedv-ösztönzés, kívánság-törekvés, vonzódás-vonzás,

„Én”: EGO,

Alkalmazkodás: képes-e alkalmazkodni a környezet elvárásaihoz, szabályaihoz,

a „Másik”: mennyire veszi figyelembe a többieket,

Gátlás: mennyi félelem, azaz gátlás alakult ki az egyénben. 

A kiemelkedő területek mozgatják és határozzák meg erőteljesebben a duktor viselkedésmódját, szólnak bele lelki működésébe. Az átlagos értékek nem fogják megmozdítani a személyt és nem is okoznak problémát.

A Lüke diagram nem képességeket mutat meg, hanem az egyén lelki tényezőinek a személyiség alakításában betöltött szerepét. Meghatározható vele a személyiség domináns összetevői, de arra a kérdésre, hogy egy személyiség jegy miért domináns már nem ad választ. Rendkívül alkalmas viszont az egy személyen belül az erősebb, dominánsabb személyiség jegy meghatározására. Mivel a szakdolgozatnak az volt a célja, hogy megvizsgálja azt, hogy bizonyos Edu-K gyakorlatoknak van-e személyiség formáló hatása is, ezért alkalmasnak találtam az egyénen belüli változások összehasonlító elemzésére, valamint annak alátámasztására. Mindemellett a pszichogram látványosan mutatja be a személyiség struktúráját és a változásokat. 

Egyes minták összehasonlító elemzése 

Az írásminták a személyiségi jogokra tekintettel a vezetéknév letakarásával kerültek be. Mindegyik minta sorszámozásra került, ahol a páratlan szám az első minta, míg a páros a második. Jelen cikknek nem célja az összes írásminta bemutatása, ezért csak pár lényegeset emelnék ki, illetve a végén összefoglalom a következtetéseket.

3-4 minta: SZÁ fiú, szemüveges, jobb kezes

  1. mintát tollal, míg a 2. mintát ceruzával készítette. 
Név INTELLEKTUS a "Másik" ENERGIÁK alkalmazkodás AFFEKTIVITÁS gátlás AUTONÓMIA "Én"
SZÁ1 7 6 3 5 7 4 4 3
SZÁ2 9 5 2 6 7 2 4 4

Ákos intellektuális képessége változott meg a legszembetűnőbben. Az egész írástömb elhelyezése a helyére került. Ez arra utal, hogy a gondolkodása a realitás talajára került, megtanult, illetve képes rendszerezni, beosztani pl. idejét a tanulásra. Mindez együtt jár azzal, hogy képes lett jobban alkalmazkodni és az érzelmeit, igényeit kifejezni (ezt jelzi a gátlás csökkenése valamint az alkalmazkodás növekedése).


5-6 minta: PN lány, szemüveg nélkül, jobb kezes

  1. mintát ceruzával, és a 2. mintát is ceruzával készítette.

 

Név INTELLEKTUS a "Másik" ENERGIÁK Alkalmazkodás AFFEKTIVITÁS gátlás AUTONÓMIA "Én"
PN1 6 3 6 3,5 4 7 4,5 1,5
PN2 8,5 3 3,5 4 4,5 5 6 3,5

 

Noémi személyiségében szintén megfigyelhető a intellektuális képességek jelentős javulása. Ez együtt járt nála azzal, hogy az önérvényesítése is javult. Csökkent a gátlás, oldódtak a feszültségek és képessé vált arra, hogy saját magát, vágyait, céljait képviselje a világ előtt (Ez a szülőknek és a környezetének nem annyira jó hír, de a gyermek szempontjából rendkívül fontos!). 

A külvilág felé nyitást jelzi a kicsit megnövekedett bal margó is. Ez energiát szabadít fel, amitől gyorsabb lett a teljesítménye, hisz míg az 5. íráson látható, hogy a szöveg feléig ért a másolásban, addig a 6. mintán megfigyelhető, hogy azt teljesen be tudta fejezni. Míg az 5. íráson a „nyugodtan” szót hibásan másolta, addig a következőn már helyesen írta le.


9-10 minta: BT lány, szemüveg nélkül, jobb kezes

  1. mintát tollal, míg a 2. mintát ceruzával készítette.

 

Név INTELLEKTUS a "Másik" ENERGIÁK alkalmazkodás AFFEKTIVITÁS gátlás AUTONÓMIA "Én"
BT1 2,5 5 9 1 5 4,5 5,5 6
BT2 4 3 5,5 2,5 4 5,5 5,5 5

 

 

Energiái jelentősen csökkentek, azonban ebben az esetben ez véleményem szerint inkább lenyugvást jelent. A 9. mintán látható, hogy ugyan végig befejezte a másolást, de rengeteg hibát ejtett eközben: 4. sor „kivüre”; 5. sor „Úátját”; 10. sor „visza”; 11. sor „tarttot”; 14. sor „tükörképjét”; 16. sor „bendőm met”. Ezen hibák nagy részét azonban a 10. mintában már javította, illetve a szavakat helyesen írta.

Ez inkább azt jelzi számomra, hogy képes lett lassabban, kevesebb energiával, de figyelmesebben dolgozni. Ezt erősíti az is, hogy alkalmazkodása is javult, tehát képes a kapott utasításnak megfelelően cselekedni és elfogadni a szabályokat.

 

Következtetések 

Az elemzésnél problémát jelentett az, hogy nem volt nyomon követhető, hogy mely gyermekek végezték otthon a gyakorlatokat rendszeresen és kik nem.

A változásokat a főbb személyiség jegyek kapcsán az alábbi táblázatban foglaltam össze:

Látható, hogy a legtöbb esetben alacsonyabb az energia szint, ami lehet attól, hogy a gyakorlatok hatására változó személyiségjegyek energiát visznek el, így a vitalitás energiái átalakulnak az ösztönerők, lelki energiák, érzelmek illetve a tudatosság és a szellemi energiák kifejezésére. Előfordulhat még, hogy a nap végén jelentkező fáradtság miatt alacsonyabb az energia szint, bár ezt kizárni látszik az, hogy az első minta is hasonló időben lett felvéve.

Megállapítható, hogy a többi három fő területen pozitív változások történtek. Legtöbb változás az intellektualitás terén következett be a gyerekek 60%-nál nőtt a tudatosságra, az ismeretekre, a megismerésre való igény.

Az autonómiára, az akarat kifejezésére és érvényesítésére 40%-ban több energia jut, ami együtt jár az érzelmek kifejezési képességének a változásával is (40%). Ezzel egyidejűleg a gátlások jelentősen – 70%-ban – csökkentek, ami viszont nagyobb alkalmazkodást tesz lehetővé.

A legszembetűnőbb változás az írás sebességében történt. Az első esetben 3 gyermek, míg a másodikban már 6 gyermek tudta a rendelkezésre álló időn belül befejezni a szöveg másolását. Mindez jelzi és alátámasztja a már fent említett személyiségjegyek változását, hiszen az írás sebességének növekedése egyértelmű jele a gondolkodási folyamatok javulásának, az önmegvalósítási szükségletek kifejezésének, valamint az érzelmi élet felgyorsulásának, intenzitásának is.

A gyerekek írása leginkább forma hangsúlyos. A forma hangsúly alapvetően lassú írás, hisz sok energiát igényel a formák kialakítása. Ebben a korban még gyakori a tanult minta hű követése. A tanult minta itt jelenti a tanult írásmintát, de átvitt értelemben jelentheti a szülőktől tanult viselkedés mintát is, melynek a gyerek meg akar felelni. Egy-két írásban észrevehető a nagyobb autonómiára való törekvési igény is, ami együtt jár az írás felgyorsulásával – amikor a mozgás kap nagyobb hangsúlyt – és ezen keresztül a spontaneitással. A spontaneitás a természetes viselkedést jelenti, amikor az egyén képes vállalni önmagát.

A mozdulat dinamizmust, lendületet jelent a személyiségben, míg a forma az értékeket, a koncentrációt, a figyelmet, az energiák összpontosítását.

A mozgás túlsúlya szabad utat enged az impulzusoknak és az egyén gátlástalanná válhat. Ennek kezdete is megfigyelhető egy-két írásban, amikor a másik felé fordulás energia szintje nagyon alacsony.

A túl sok gátlással rendelkező ember írása pedig gátolt lesz. A gátolt, fékezett vonalvezetés a közvetlenség hiányát jelezheti és esetleg megnyilvánulhat beilleszkedési zavarokban is. Csökkenti a vállalkozó kedvet, a motivációt, a kezdeményezést.

A mozgás és a gátlás kiegyensúlyozott arányát a személyiség egyensúlya és az agykéreg koordináló munkája, míg a formák létrehozását és alakítását a kiegyensúlyozó központ biztosítja. Az egyensúly megteremtésének rendkívül hatékony eszköze a Brain Gym®, hiszen a programban szereplő gyakorlatok egy része pontosan ezen agyi területeket hozza egyensúlyba. Így egyensúlyt teremt a személyiségben, ami pedig visszatükröződik és megfigyelhető az írásban.

Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a Brain Gym® gyakorlatoknak kimutatható hatása és szerepe van a személyiség fejlesztésben és a személyiség fejlődésének alakításában.

Az ügyfelekkel való hosszabb távú munka során útjelző lehet a rendszeres grafológiai elemzés a gyakorlatok pontosításában, illetve orientálhatja a kineziológust, hogy egy konkrét hatás pl: önértékelés javítására milyen gyakorlatokat érdemes kiválasztani.

A grafoterápiában viszont a kineziológus képes segíteni a grafológust a kliens személyiségének fejlesztésében. A grafoterápia sok esetben elhúzódó terápiás eljárás, így a grafoterápia elemei kiválóan kombinálhatóak a kineziológiai gyakorlatokkal figyelembe véve azt, hogy mindkettőnek alapja a mozgás, valamint, hogy a konkrét kineziológiai gyakorlatoknak személyiség formáló hatása is van. Így kettős hatás érhető el a terápiás munka során: fejlődnek a kliens tanulási képességei, készségei és ezzel együtt a gátlások csökkenésével és az autonómia, az intellektus növekedésével nyitottabbá válik az egyén, így képes kialakítani saját egyéni szerepét az élet különböző területén.

Az írásminták megtekintéséért tekerjen lejjebb!

Gál Attila

kineziológus Brain Gym®, OBO Instructor

ÉRDEKEL A BRAIN GYM KÉPZÉS, OLVASOK RÓLA

Felhasznált irodalom 

  • A grafológia alaptankönyve 1., Grafodidakt, 2000.
  • A grafológia alaptankönyve 2., Grafodidakt, 2001.
  • Nemzetközi Grafológiai Szemle évfolyam 1. szám 2005.
  • Barna Erika: Beszél az írás, Bíbor Kaidó, 2003.
  • Agárdi-Dr. Szidnai: A grafológia kézikönyve Grafológia Intézet, 1998.
  • Mindenki grafológiája, Grafodidakt, 2001.
  • Paul Dennison: Haladó Edukineziológia: Az intelligencia 7 dimenziója (jegyzet), Alterna Kft., 2005.
  • Paul Dennison: Brain GymÒ (jegyzet) Alterna Kft., 2005.
  • John F. Thie: Gyógyító érintés Polgár Kiadó, 1996.
  • Atkinson: Pszichológia, Osiris, 1995.

 


 


 


 


 


 

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

  

Honlapunkon cookie-kat használunk, amik segítenek a legjobb szolgáltatások nyújtásában. Részletek az Adatkezelési Tájékoztatóban.