JoomlaLock.com All4Share.net

Hiperaktivitás és ami mögötte van

Gál Attila Írta: 

(0 szavazat)
ADHD ADHD

Az ADHD Magyarország Alapítvány adatai szerint az iskolás korú gyerekek 3-5 %-a küzd ADHD-val. (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral).1

Mit jelent egész pontosan az ADHD és a hiperaktivtás? Mi a különbség közöttük? Milyen módszerekkel lehet segíteni a láthatóan e problémától szenvedő gyerekeken?

 

Először tisztázzuk a fogalmakat.

“A hiperaktivitás két alapvető eleme a túlmozgás és az impulzivitás. A túlmozgás sokszor nem egyszerűen azt jelenti, hogy a gyerek másoknál többet mozog, hanem azt, hogy rendezetlenül, nem a megfelelő időben, helyen és módon mozog. Az impulzivitás azt jelenti, hogy a gyermek nem tudja megfékezni magát, az impulzusok vezérlik. Előbb cselekszik, és utána (esetleg) gondolkodik.”- mondja Gyarmathy Éva a tehetséggondozás elismert szakértője.2

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar – az ADHD idegrendszeri eredetű, veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Sokan betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekintik. Gyakran egyszerűen csak hiperaktivitásként tekintenek rá, holott létezik hiperaktivitás figyelemzavar és más tünetek nélkül. Így ez utóbbit azonban a magyar szakirodalom inkább hipermotilitásnak hívja.3

Különböző források szerint nincs egyértelmű állásfoglalás az ADHD-val kapcsolatban. Sokan vitatják, hogy ez orvosi vagy pedagógiai probléma, mivel gyakran okoz problémát a tünetek alapján elhatárolni kisgyermekkorban azt, hogy egy egyszerű figyelemzavarról, hiperaktivitásról, avagy ADHD-ról van szó.

A gyermekkel kapcsolatos problémát legelőször a bölcsődében észlelheti a kisgyermeknevelő, akinek feltűnő lehet a gyermek kirívó viselkedése és az életmódja is, pl. a gyerek túl sokat mozog, túl sok édességet vagy finomított szénhidrátot fogyaszt. Természetesen ebben a korban ezeknek a jeleknek diagnosztikai értéke még nincsen. A következő szintér az óvóda, ahol már egész kontkrétan megnyilvánulhatnak a tünetek.

A gyermek az óvónő, vagy a pedagógus javaslatára kerül a nevelési tanácsadóba, ahol a szükséges vizsgálatokat elvégzik. Néha a gyemekorvos és/vagy a szülő kezdeményezi a vizsgálatot. A vizsgálat tipikus életkora jó esetben az iskolába kerülés elött, de gyakran az iskolába kerülve lesz feltűnő a gyermek viselkedése és ekkor kerülnek szakemberhez.

5 hiperaktív fiúra jut egy lány

Az Educational Kinesiology® kineziológiai rendszer Brain Gym® alapképzésén az intelligencia három dimenzióját vizsgáljuk a tanulással kapcsolatban. Mindhárom dimezió (jobb/bal, fent/lent, elől/hátul) kiegyensúlyozatlan lehet a problémával kapcsolatban, de a hiperaktivitás jellemzően a Fókusz dimenzió, azaz az elől/hátul dimenzió blokkjára utal. Ez a dimezió az agy szintjén a preforontális lebeny és az agytörzs közti kapcsolatról szól. A folyamatnak részese még az amygdala, ami nem megfelelő működés esetén minden ingert veszélyesnek tart, ezért reagál minden ingerre a gyermek, nem tudja megkülönböztetni, a veszélyest a nem veszélyestől, és kivülről mozgékonynak, hiperaktívnak tűnik. Ez az EDU-K nyelvén alul fókuszáltságot jelent. Sok esetben a dimezió kiegyensúlyozását (intergrált működését) követően a túlmozgékonyság eltűnik és a gyermek ismét képes lesz figyelni.

 

A hiperaktivitásra utaló jelek, tünetek4:

  • magzatkori oxigénhiányos állapot,
  • a gyermek mindig mozgásban van,
  • zavarja a többi gyereket,
  • ingerlékeny,
  • impulzív, nem tudja kontrollálni érzelmeit,
  • figyelme rövid ideig tartható fenn,
  • sokmindenbe belevág, de nem fejezi be,
  • szórakozott,
  • a gyermek nem tud várni,
  • hirtelen és drasztikusan vált hangulatot,
  • kiszámíthatatlan,
  • sápadt, száraz bőr,
  • karikás szemek,
  • törékeny, lerágott, hosszan barázdált (felszívódási zavarra utal) és fehér foltos körmök (cink hiányra figyelmezet),
  • nehezen alszik el (esetleges magnézium hiányra utalhat),
  • székrekedés,
  • kiéhezettség édességre,
  • zöldségek elutasítása,
  • növekedésbeli fejlődési zavar,
  • állandó nagy szomjúság,
  • álomemlékek kimaradása,
  • az általános viselkedése a feltűnő kategóriába sorolható,
  • hallással és látással kapcsolatos problémák,
  • rendetlenség,
  • gyenge finomotorika (csúnya írás).

 

A figyelmezavarra utaló jelek, tünetek5:

  • a mozgás területén összerendezetlen nagymozgás,
  • összerendezetlen finommozgás,
  • beszédhibák,
  • szem-kéz koordinációs problémák,
  • átfordítási képesség zavara (pl. a bejövő inger mozgássá alakítása),
  • térérzékelés zavara, iránytévesztés,
  • rossz tájékozódási képesség,
  • hallási problémák
  • betűtévesztések,
  • úgy tűnik, hogy nem figyel a gyerek,
  • nem veszi észre a részleteket,
  • hamar kifárad,
  • feledékeny, elveszíti a dolgait.

 

Az ADHD utaló jelek, tünetek6:

  • magzatként is sokat mozgott,
  • csecsemőként sokat sír, hasfájós, rosszul eszik, és változó a napirendje, sokszor nyugtalan,
  • a mozgás és beszédfejlődés feltűnően gyorsan vagy lassan zajlik le,
  • kimaradhatnak mozgásfejlődési fázisok,
  • mozgása suta, nem harmonikus, rendezetlen,
  • gyakori érzelmi ingadozások jellemezhetik, ovis társaival veszekszik, verekszik,
  • feladat helyzetben nem tud bennmaradni, állandóan valami más kelti fel a figyelmét,
  • gyakran okos, jó eszű, de nem képes egy helyben megmaradni,
  • nagyobb korban többnyire lázadó, konfliktusokba keveredik.

 

Az ADHD lehetséges okai:

  • blokkolt reflexek,
  • nem megfelelő táplálkozás,
  • neuorobiológiai zavar (figyelemközpont működési zavara).

 

“Az összpontosítást nagyon nehéz a gyakorlatban megvalósítani, mert teljesen ellentétes az emberi ösztönökkel és viselkedéssel.”7

 

Szendi Gábor a paleolit táplálkozás szakértője a következőt írja: “minden évben újabb és újabb kutatások bizonyítják, hogy a hiperaktivitásban szenvedő gyerekek jó része valójában a nyugati táplálkozásra reagál idegrendszeri tünetekkel.”8

 

A tápanyagok és a hiperaktivitás kapcsolatát két megközelítés támasztja alá. Az egyik magyarázat szerint a különféle adalékanyagok (tartósítószer, édesítőszer, ételszínezék, stb.) vagy önmagukban, vagy azok bomlásterméke befolyásolja az agyműködést. A másik magyarázat szerint ezek az adalékanyagok allergiás reakciót váltanak ki, melynek tünetei a figyelmetlenség, agresszivitás, nyugtalanság, alvászavar, ingerlékenység. Ezt támasztja alá másik oldalról Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus, aki GAP szindróma néven írta le a táplálkozás és a különböző tanulási problémák közötti összefüggést. Részletes cikkünket erről itt olvashatja.

 

Az étrendváltoztatás előnye, hogy a pozitív reakciók gyorsan megjelennek, ezért javasolt például egy táplálkozási napló vezetése, mert így könnyen nyomonkövethető, hogy mi javított vagy rontott a helyzeten. Szakképzett kineziológus azonban képes tesztelni is azokat az élelmiszereket, amelyek blokkolják a test energetikai rendszerét és ezen keresztül negatív hatással vannak az agyműködésre és a gyermek tanulási képességeire.

 

Nagyon fontos a fejben rendet rakni. Erre több módszer is igénybe vehető.

Mozgásterápiás fejlesztések széles tárháza áll a gyermekek részére a probléma típusától és mélységétől függően. A teljesség igénye nélkül: komplex mozgásterápiás fejlesztés, alapozó terápia, Ayres terápia stb. Természetesen a gyógypedagógiai módszerek is ide sorolhatók.

Kineziológiai módszerek közül most kettőt emelnék ki.Az egyik a már említett Brain Gym® azaz Agytorna módszer, aminek mozgásgyakorlatai segítségével az agy három dimenziója gyorsan összehangolható. A könnyen elvégezhető vidám gyakorlatokat a gyermekek szeretik és szívesen végzik. Természetesen a gyakorlatok kiválasztásához célszerű ezen a területen képzett kineziológust megkeresni (Brain Gym® Instructor).

A másik kineziológiai rendszer a Learning Enhancement Acupressur Program® rövid nevén LEAP. Dr. Charles Krebs az agykutatás és a kineziológia nemzetközileg elismert professzora által kidolgozott kineziológiai rendszer, melynek célja azoknak az agyi struktúráknak és idegpályáknak az energetikai kiegyensúlyozása, melyek nem megfelelő működése különböző részképesség-zavarokhoz, tanulási problémákhoz vezet. Sok esetben nem, vagy csak nagyon nehezen érhető el előrelépés mindaddig, amíg a megfelelő agyi területek stresszmentesítését nem végezzük el. Aki ebbe az irányba indulna el figyeljen mindenképpen arra, hogy ezen a területen képzett szakembert keressen fel (Agyintegrációs kineziológus).

 

De nem minden ADHD, ami annak látszik!!!

Sok esetben félrediagnosztizálhatják a figyelemhiányos gyermekeket. A nyáron született gyerekeknél gyakrabban állapítanak meg figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) óvodás vagy iskolás korban, mert relatív éretlenségük megtévesztheti a szakembereket. Erre a félrediagnosztizálásra hívta fel a figyelmet egy amerikai tanulmány, melyet Melinda Morrill tett közzé. Dr. Morill szerint a fiatalabb gyerekek sokszor azért kapnak tévesen ADHD-s diagnózist, mert egyszerűen csak kevésbé érettek.9 A kutatás során arra figyeltek fel a kutatók, hogy a legtöbb óvoda szeptember 1-je körül határozza meg a fordulópontot, ezért a júliusban vagy augusztusban született gyerekeknél sokkal valószínűbb az ADHD megállapítása, mivel még elmaradnak fejlettségben az iskolaérettségrtől. Játkosabban, mozgékonyabban mint a többiek, ami egy természetes állapot az ő korukban. Ilyenkor pár hónap is sokat számít az érettség szempontjából. Ezért az Egyesült Államokban akár csaknem egymillió gyereket diagnosztizálhattak félre, mivel ők voltak a legfiatalabbak és a legéretlenebbek az osztálytársaik között.

 

Alternatív kezelési megoldások összefoglalása:

  • kineziolgógiai balanszok az optimális tanulási állapot kialakítására és az optimális agyi szervezettség elérésére,
  • mozgásterápiás fejlesztés,
  • megfelelően összeállított étrend,
  • szülőtréning, ahol a szülők megtanulhatják kezelni a helyzetet, elsajátírthatják azokat a viselkedési módokat, amelyekkel tudják egyrészt támogatni a gyermeket, másrészt megelőzni a helyzet romlását. Fontos lenne hogy a szülők konzekvensen és világosan kijelöljék a határokat pl. a táplálkozás, az időbeosztás, a mozgás terén.
  • tanulási coaching.

 

 

Gál Attila

kineziológus,

Brain Gym® Instructor, OBO Instructor,

TFH Instructor, SR Instructor

 

Felhasznált irodalom:

  1. http://www.adhd-magyarorszag.com/a-hiperaktivitasrol/orvostajekoztato/34
  2. http://www.diszlexia.hu/Hiperaktiv.htm
  3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Figyelemhiányos_hiperaktivitás-zavar
  4. Dr. Silva Franz-A hiperaktív gyerek, Trivium Kiadó, 1998.
  5. Kulcsár Mihályné: Komplex Mozgásterápia jegyzet 2014.
  6. http://www.adhd-magyarorszag.com/a-hiperaktivitasrol/szulotajekoztato/12
  7. Al Ries-Jack Trout: Alulról építkező marketing, Bagolyvár Kiadó, 1998.
  8. http://www.tenyek-tevhitek.hu/hiperaktivitas-es-taplalkozas.htm
  9. http://www.jyi.org/issue/adhd-diagnosis-rates-significantly-affected-by-birth-dates-school-enrollment-dates/

 

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

  

Honlapunkon cookie-kat használunk, amik segítenek a legjobb szolgáltatások nyújtásában. Részletek az Adatkezelési Tájékoztatóban.